Fél év Finnországban

Halló Otthoniak!

Ismét túl vagyok 1 újabb kiruccanáson. Húsvét előtt volt 1 kis tanítási szünet, így adódott az alkalom, hogy Rigában élhesek pár napot.

2 magyar leányzóval keltem útra. Végre 5 napon át csak magyarul beszélgettem! Végre kibeszélhettem magam! Kellett ez a kis félidő.. Már csak 2 hónapom maradt és megyek vissza Magyarországra. Fura,de el is múlt a honvágyam, remélem most már feledésbe is merül és ott is marad.

5 éjt szálltunk meg egy Youth Hostelben. Borsos 8 euró/éj-ért kaptunk szállást (volt hűtő, tv, internet, wireless...) Személyem nem használt netet, elvágyódott a gép melőll és igyekeztem az időmet a magyar nyelvvel és a városi látni valókkal eltölteni. Regeteget sétáltunk 1-1 nap , de Finnországhoz képest meg se kottyantak a távoldágok. Eleinte jól felbecsültük, hogy hűű mi mennyit fogunk gyalogolni... na persze... ez nem Finnország! Nem Jyväskylä! Sikerült 2 nap alatt bejárni a lett fővárost és emelett volt időnk minden sarkon heverészni, üldögélni, nézelődni. Bár így is nap végére  leszakadt a lábunk. 

Amit megnézésre ajánlok Rigában az a Black heads' house. A nevét a ház a benne rejlő szobrokról kapta. Néger fejek és szoborok díszítik a házat a legkülönbözőbb helyeken. Pontos történelmi adatokat nem tudok, de elképzelhető,  hogy a házban sok néger rabszolga dolgozott, az ottani család iszonyatosan vagyonos lehetett. Rengeteg gyönyörű, csillogó villogó edényt, berendezést  láttunk. A képeket vagy 30-50 cm vastagon arany keret övezte. Arany csillárok, részletekig kidolgozott szekrények, díványok, székek- Óriási asztalok. Hatalmas bál terem. Minden honnan sugárzott a giccs és a pompa.
Ami számomra újdonság volt az a sárkány ölőszobor a pincében. Bár nem értem miért pont a pincében?!?... A szobor 1 lovagot ábrázol aki kardjára támaszkodva 1 haldokló sárkánygyíkon büszkén áll. És mutattak feljegyzéseket, amelyek különböző sárkányokról készültek. 

A templomok is megérnek 1-1 pillantást. A lettek nagy része lutheránus, akár csak a finnek és Magyarországgal ellentétben itt hatalmas becsben tartják a vallásosságot. Mindegyik templomban voltak imádkozó emberek, bár lehet, hogy ez a húsvét miatt volt, de nekem akkor is megdöbbentő volt látni. Hétköznapi emberek bementek az utcáról leültek a padba mormoltak 1 imát és mentek is dolgukra.
Az Ortodox templomban láttunk 1 szertartást: Füstölőt használtak, 3 pap szavalta az igét és az emberek énekeltek/ imádkoztak. Voltak amolyan szent lépcsők is, mely 1-1 arcképhez vezettek. Oda csak akkor léptek fel ha előtte letérdeltek és megcsókolták a szőnyeget, majd a képhez lehajtott fejjel közelítették, kézcsók és ismét ima. Sajnos se fotót se videót nem lehetett készíteni. A biztonsági őr 3x akkora volt mint én és nem akartam vele rosszban lenni. Így is 1 nőnek megszólalt a mobilja... csak úgy söpört végig a templomon a kijárat felé. A biztonsági őrünk pedig meg indult utána...

Am a közbiztonsággal nekünk nem volt semmi baj. Bár jól beijesztettek minket, hogy nagyon vigyázzunk magunkra /mint a mikor mentünk Prágába/. Csak az esti kis sétán talált meg minket 1 részeg embörke. Valami nagyon fontosat magyarázott nekünk lettül. Sajnos udvarias mosolygáson kívül sehogysem tudtunk visszonozni kedvességét, így a lehető leggyorsabban elhúztuk a csíkot. 

Betekintettünk egy 5 csillagos 27 emeletes hotelba. Hát persze hogy fel mentünk a tetejébe! Gyönyörű volt, főleg este! Még éttermet is kialakítottak a túristáknak, de a legolcsóbb cuccuk is 2,5 lattiba került, így lemondtunk a luxus vacsoráról, de az üveg lift mindenért kárpótolt.

Riga alig pár kilométerre van a Daugava torkolatától. Ilyen széles folyót még életemben nem láttam. 1etlen kikötőjében éppen egy óceán járó horgonyzott és mivel esett az eső jobbnak láttunk behúzódni a váróba és ott megvárni míg a hajó elindul. 
Erősen elgondolkodkoztattak az ottani élmények... "Vajon milyen lehet 1 ilyen hajón utazni?". 

Az étellel 1 gond van: túl olcsó. Így folyamatosan ettünk. Húsos palacsinta, húsos lángos, töltött tészták, péksütemények, saslik, gránátalma, sárgadinnye, cukrok, csokik, túrórudi hasonlóság( de nem rudi ,a mienk jobb), hal izék: Rengeteg szardínia, rák krém, kaviár (kb 120 ft-ért)...
Szal itt kiélhettük evés hajlamainkat.
Finnország után hihetetlen olcsó volt minden :D DŐZSÖLTÜNK!

Ellátogattunk a Balti-tenger partjára, Jurmala-ba. Nagyon kis cuki város ("falu"). Elvileg a gazdag emberek tanyáznak arra és ha tudatlanul keveredik oda az ember, akkor is észreveszi a házakon, hogy puccos környékra keveredett. Itt minden ház a finn házak 3szorosa volt. Nekem óriásinak tűntek. Másképp mondva kisebb paloták különbő stílusokban. 
A parton már látszódott a homok, de még nem olvadt el a hó. Jégtáblák ringatóztak a tenger felszínén, itt-ott hó szigetek mutatkoztak a szárazon is. A homok egyáltalán nem tapadt a cipőre, a víz annyira összetartotta. A lábnyomok sem maradtak meg benne. A tenger kb 10 fokos lehetett, hanem -100. Meg is mártóztunk a déli napsütésben, bár lábáztatásunk nem tartott tovább 2-3 percnél. Tőlünk kb 100 méterre 1 bácsika meg fecske nadrágban simán belevetődött a jeges vízbe és mikor már mellkasa sem látszott alá merült a haboknak. Mi meg csak néztünk, tátott szájjal... -> +videóztunk. :D
Oh és találtunk cicákat :D Végre volt mit szeretgetni, jól megdögönyöztük. :) Az biztos, hogy haza megyek és szerzek 1 macskát otthonra. Nem baj ha ki hal akkor szerzek még 1et.

Az utolsó napot Siguldában töltöttük folyamatos szemerkélő esőben. Mintha Angliában lettem volna. 3 kastélyt néztünk meg, de mivel húsvét péntekjén mentünk így minden múzeum zárva volt. Csak a romokat láthattunk kívülről. A busz söfőr már simán fel ismert minket és csak nevetett rajtunk ("idióta külföldiek"). Sztem a város túristáinak száma velünk együtt volt 7. Ez a nap totál szerencsétlenre sikeredett. Röhögtünk saját hülyeségeinken és mindösszevetve ez a nap volt a kedvencem. :D